Honnan tudhatom, hogy mekkora teljesítményű gázkazánra van szükségem?

Az épület fűtési igényét az ún. hőveszteség határozza meg, ami azt jelenti, hogy az épület szerkezetein keresztül kijut a hő a hidegebb külső térbe. Ennek pótlásához szükség van a fűtésre.

A kiválasztott gázkazán teljesítményének ezt a hőveszteséget kell fedeznie. Tehát a megfelelő teljesítményű gázkazán kiválasztásánál figyelembe kell venni az épület hőveszteségét. Ez a fűtési rendszer hatékonyságát is meghatározza, fontos szerepet játszik az otthonunk kényelmében és energiatakarékosságában.

Milyen tényezők befolyásolják az épület hőveszteségét?
Az épület mérete lényeges tényező. Egy 100 m2 alapterületű családi ház várhatóan kevesebb hőt veszít, mint egy hasonló anyagokkal készült, 200 m2 alapterületű ház. A nagyobb épületek több külső falfelületet és ablakot jelentenek, ami több lehűlő felületet eredményez. Ennek eredményeként a nagyobb felületek nagyobb hőveszteséget okoznak. Ezek a méretek az épület fizikai tulajdonságai közé tartoznak, és az épülettervekben vagy közvetlenül lemérhetők.

Szerkezetek anyagtulajdonságai: Az épület falainak anyaga, vastagsága és a használt szigetelés minősége is fontos. A különböző anyagok eltérő mértékben vezetik a hőt. Például a fémek kiváló hővezetők, míg a kő és a tégla közepes, a szigetelőanyagok pedig (például üveggyapot, parafa) rosszul vezetik a hőt. Ezeket az anyagokat hővezetési tényezővel lehet jellemezni, ami azt mutatja, hogy mennyire jók hővezetők.
Minél magasabb egy anyag hővezetési tényezője, annál jobban vezeti a hőt. A szigetelőanyagok hővezetési tényezője rendkívül alacsony, így minél jobb minőségű szigetelést alkalmazunk, annál kevesebb hő veszik el az épületből.

Külső és belső hőmérséklet különbsége:
Tapasztalataink alapján minél hidegebb van kint, annál intenzívebben áramlik a hő a külső tér felé. Gondoljunk csak egy sűrített levegővel teli palackra, amit kinyitunk: a belső nyomás hatására a levegő kiszökik. Hasonlóan a hőenergiához, itt a nyomás szerepét a hőmérséklet tölti be.
De milyen hőmérsékletekkel számoljunk? A belső hőmérsékletet mi magunk határozzuk meg a kényelmi szintünk alapján. Általában a nappaliban és a szobákban 20-21 °C az ideális, míg a fürdőszobában inkább 24-25 °C, a konyhában pedig 16-18 °C elég.
A külső hőmérséklet meghatározása már összetettebb, mivel folyamatosan változik. Azonban a mérnöki logika alapján egy olyan értéket kell megtalálnunk, amely alatt ritkán vagy soha nem fordul elő hidegebb idő. Magyarországon ez az érték általában -11 és -15 °C között van. A pontos értékeket a szabványok tartalmazzák az adott földrajzi területre vonatkozóan. Ha az ország egész területén -15 °C-ot veszünk alapul, az általában elfogadható iránymutatásnak számít.

Filtráció - Természetes szellőzés
Az ablakok és ajtók résein átszivárgó levegő jelentős hatással lehet fűtőberendezésünk teljesítményére. Ezek a szerkezetek általában nem zárnak tökéletesen, így a külső, hidegebb levegő bejuthat a helyiségekbe. Ezt a jelenséget filtrációnak nevezzük.
A filtráció - ha nem túl erős - előnyös lehet, mivel természetes szellőzést biztosít a helyiségekben. Azonban a beáramló hideg levegőt fel kell melegíteni a belső hőmérsékletre, és ezt az energiaigényt a fűtőberendezésünknek kell kielégítenie. Az erre fordított energia akár a teljes fűtési igény harmadát is elérheti.

Az épület hőigénye:
A fentiek alapján meghatározható egy épület pontos hőigénye, vagyis a megfelelő, kényelmes hőmérséklet biztosításához szükséges fűtőteljesítmény a legnagyobb hidegben is. 
Ebben az esetben az épület alapterületére vonatkozó egyszerű számítást végezhetünk.

Az épület vagy helyiség fűtött alapterületét meghatározhatjuk, majd ezt meg kell szorozni egy viszonyszámmal, amely az épület állapotától függ:

• Régi épület (nem felújított): 120 - 140 W/m2
• Régi épület (felújított): 80 - 100 W/m2
• Új épület: 50 - 60 W/m2

Ebből is láthatjuk, hogy a teljesítményigények nagyban változhatnak. Egy régi és egy új épületb tekintetében: a különbség akár 2,5-szeres is lehet!

Mekkora teljesítményű gázkazánok érhetők el? 
Miután meghatároztuk az épület hőveszteségét, eljön az idő a kondenzációs gázkazán kiválasztására. Ám ha áttekintjük a különböző gyártók termékválasztékát, észrevehetjük, hogy általában a kondenzációs gázkazánok teljesítményskálája a következőképpen alakul: 12 kW – 18 kW – 24 kW – 28 kW – 32 kW. 
Általában a kazánok nagyobb teljesítménnyel rendelkeznek, mint amire szükségünk lenne. 

Mit tehetünk ebben az esetben? 
Ahhoz, hogy ezt az ellentmondást feloldjuk, meg kell ismerkednünk egy fogalommal: a kazánok modulációs tartományával. 

Mi a kazánok modulációs tartománya?
 Mivel a kondenzációs gázkazánok modern, de jól kidolgozott technikai eszközök, szabályozásuk is kiváló. Ez azt jelenti, hogy nagy mértékben alkalmazkodnak a változó működési körülményekhez. Erre a modulációs tartomány utal, ami az a teljesítménytartomány, amelyben az adott készülék folyamatosan képes szabályozni a leadott teljesítményt. 

Ez azt jelenti, hogy még a legtöbb egyszerű gázkazán is képes szabályozni a maximális teljesítményének csak egy részét (például maximális teljesítmény 20%). Tehát, ha egy kazán maximális teljesítménye 24 kW, akkor 24 és 5 kW között képes fokozatmentesen szabályozni

•  alap készülékek            1 : 5
•  közepes készülékek      1 : 7
•  prémium készülékek    1 :10

Láthatjuk, hogy a magasabb szintű készülékek esetén ez az érték még nagyobb. A legjobb készülékek ma már 1:10 arányú modulációs tartománnyal rendelkeznek, vagyis egy 24 kW-os kazán esetén a folyamatos szabályozási tartomány: 24 – 2,4 kW. 

Ebben az esetben a kazán csak a fűtési rendszer igényeit kell kielégítse, mivel a használati melegvizet egy külön tároló tárolja. Ez azt jelenti, hogy a kazán teljesítményét kizárólag a fűtési hőigény alapján kell meghatározni. Ha csak a fűtési igényt vesszük figyelembe, akkor elég lehet egy kisebb teljesítményű kazán is, mint például egy 18 kW-os vagy 24 kW-os modell.

Összességében, az épület fűtési hőigényének és a használati melegvíz-előállítási módnak megfelelően kell kiválasztani a megfelelő teljesítményű kazánt.
Ha kombi kazánt választunk, amely HMV-ellátással is rendelkezik, általában egy nagyobb teljesítményű, 24 kW-os vagy annál nagyobb kazánt kell választani.
 Ha azonban indirekt fűtésű használati melegvíz-tárolót használunk, akkor a fűtési rendszer igénye alapján lehet kisebb teljesítményű kazánt választani.

Ezt a döntést az épület egyedi jellemzői és igényei alapján kell meghozni. komfortos melegvíz-ellátásunk legyen.
Kazán választásakor Ha indirekt fűtésű tárolóval oldjuk meg a HMV-ellátást, több lehetőségünk van a kondenzációs kazán teljesítményének kiválasztására. 
Fontos, hogy olyan teljesítményt válasszunk, amely lehetővé teszi, hogy az épület hőigénye beleférjen a készülék modulációs tartományába.